A spanyol nyelv kiejtése teljes mértékben fonetikus, akárcsak a magyaré, vagy talán még jobban. Tehát, ahogy írjuk úgy ejtjük a szavakat. Azonban a spanyol betűk hangértéke nem minden esetben egyezik a magyarban megszokottal.
Betű Név Magyar kiejtés
a a á
b be b, v
c ce sz, k
d de d
e e e
f efe f
g ge h, g
h hache -
i i i
j jota h
k ka k
l ele l
ll elle j
m eme m
n ene n
ñ eñe ny
o o o
p pe p
q cu k
r ere r
s ese sz
t te te
u u u
v uve v, b
w doble u b, gv
x equis x, sz
y i griega j
z zeta sz
Példák és megjegyzések / Ejemplos y notas
Amint látod szinte minden betű, használatáról, kiejtéséről részletes leírást adtam ebben a részben, aminek a kiejtése nyelvjárásonként változik, illetve minimálisan eltér a magyarétól, azonban ezt csak akkor olvasd ha érdekel. Azok a betűk, amelyek komolyan különböznek a magyarban megszokottól az alábbi felsorolásba találod. Ezeket nézd át ha szeretnél spanyol szövegeket hibátlanul olvasni: C, CH, G, H, J, LL, Ñ, Q, S, Z
B - V
Ez a két betű gyakorlatilag egyetlen hangot jelöl amely, valahol a magyar "b" és "v" között helyezkedik el. Netes vagy sms szlengben sokszor nem tesznek különbséget a két hang között. Pl.: helyesen "vamos" (megyünk) szlengesen írva "bamos"
C
A "c" betű két hangot jelöl. Mégpedig ha "e" vagy "i" követi, abban az esetben "sz"-nek ejtjük a dél-amerikai sztenderd szerint, míg Európában az angol "th" (pl.: think) hanggal megegyezően mondják, (de mivel ez a hang a magyarban nem létezik, általában nállunk mindenki az amerikai ejtésváltozatot alkalmazza). Ha a "c" után "a", "o" vagy "u" jön abban az esetben "k"-nak ejtjük.
Pl.: cena = szena (vacsora), cinco = szinko (öt), cubrir = kubrir (eltakar), cantar = kántár (énekel)
CH
Megegyezik a magyar "cs"-vel. Főként a latin "lt" "ct" betűkapcsolatból származik (latin: multus, spanyol: mucho/sok, latin: pectus, spanyol: pecho /melkas). Az olaszban ehelyett a betű helyett "tt" vagy "lt" szokott állni:: olasz petto (melkas), olasz otto (nyolc) / spanyol ocho / latin octo.
Pl.: chica = csiká (lány, csajszi), chico = csiko (fiú, srác), luchar = lucsár (harcol)
D
A sztenderd nyelvváltozat szerinti ejtése nagyjából megegyezik a magyaréval, de kissé lágyabb, kevésbé hangsúlyos, ennek következtében sok nyelvjárásban nem vagy alig ejtik ki, ha két magánhangzó között áll. Főleg a műveletlen emberekre, vagy egyes területeken a kötetlen beszélgetésekre jellemző ez az ejtésmód, sokszor a latin zenékben is megjelenik, különösen jellemző a Karib térségre és Argentína környékére.
Pl.: demasiado / demásziádo = demasiao / demásziáo (túl sok), encantado / enkántádo = encantao / enkántáo (lenyűgözött)
G
Hasonlóan a "c" betűhöz, ha "e" vagy "i" követi, akkor "h"-nak ejtjük. Hogyha "a", "o", "u" abban az esetben "g"-nek. Másként összefoglalva magas magánhangzók után "h", mély magánhangzók után "g". Viszont abban az esetben hogyha "ge" szótagot szeretnénk képezni akkor az alábbit kell tennünk: beillesztünk egy "u" betűt "gue" = "ge". Abban az esetben "h" betűnek ejtik akkor Európában krákogós "h" betű lesz belőle még Dél-Amerikában a magyarhoz hasonló "h". Abban az esetben amikor most "h"-nak mondják, a középkorban még "zs"-nek ejtették, akárcsak a franciában, vagy a portugálban, illetve nagyon hasonlóan az angol és olasz "dzs"-hez.
Pl.: gente = hente (nép, emberek), gimnsaio = himnászio (gimnázium), ganar = gánár (nyerni), gobierno = govjierno (kormány), guapa = guápá/gvápá (csinos lány) guerra = gerrá (háború).
H
Nem ejtik ki, soha, sehogy. Nem, Nem, Nem!!! (A más újlatin nyelvek ismerőinek írnám megjegyzésként, hogy a spanyol szókezdő "h" sok esetben a latin "f"-ből származik, pl latin: fornus, olasz: forno, spanyol: horno = sütő, latin: ferrum, olasz ferro, spanyol: hierro = vas, latin: facere, olasz: fare, spanyol: hacer = csinál, olasz: falcone, halcón=sólyom stb... )
Pl.: hoy = oj (ma), hacer = ászer (csinál), hospital = oszpitál (kórház)
J
Ez a betű egy az egyben megfelel a magyar "h"-nak. Abban az esetben használatos, amikor a "g"-t nem használhatjuk "h"-ként (tehát 'a', 'o', 'u' után). Európában krákogósan ejtik Amerikában úgy, mint ahogy mi. A középkori spanyol nyelvben még "zs"-nek ejtették akárcsak a franciában és a portugálban, hasonlóan az angol és olasz "dzs"-hez.
Pl.: joder = hoder (basszus, fuck), jugar = hugár (játszani), Juanito = Huáníto (Jánoska)
K
Ilyen betű nincs a spanyolban, kizárólag idegen szavakban fordúl elő, illetve chat, sms szlengben: Lásd Q betűt lejjebb.
LL
Kiejtése megegyezik a magyar "j"-vel. Főleg Európában és egy két helyen Dél-Amerikában úgy ejtik mint régen a magyar "ly" hangot, vagyis "lj"-nek. Argentínában és Uruguayban illetve, elszórtan a spanyol nyelvű területeken "dgy" és "zs"-nek is mondják, csak úgy mint a "y"-nal jelölt "j"-hangot. A középkorban az "y" jelentette a magyar "j" hangot a "LL" pedig egyszerűen dupla "L" volt illetve a már említett "lj".
Pl.: bella = bejá/beljá/beidgyá/beizsá (szép). calla = kájá (kuss, csönd legyen), llamar = jámár (hívni), llorar = jorár (sírni)
Ñ
Megegyezik a magyar "ny"-el. (A latin "mn" betűkapcsolatból született. Az olasz, francia megfelelője a "gn". Latin: somnare/szomnáre, olasz: sognare/szonyáre, spanyol: soñar/szonyár, francia: sogner/szönyé (álmodni).
Pl.: regañar = regányár (leszíd), dañar = dányár (megsebez, megbánt), dueño = duenyo (tulajdonos).
Q
K-nak ejtjük. Abban az esetben használjuk, amikor a "c" betűvel nem tudjuk kifejezni a "k" hangot (mivel ugye a spanyolban nincs "k" betű). Minden esetben egy "u" követi melyet nem ejtünk ki. MOST JÓL FIGYELJ LEGFONTOSABB DOLOG A SPANYOL BETÜKKEL KAPCSOLATBAN
Pl.: que = ke (mi) ÉS NEM "kve"!!!!!!!!!, quemar = kemár (égni) ÉS NEM kvemár!!!!!!!!!, querer = kerer (akarni), quisiera = kiszijéra (szeretnék, szeretne). (a "kve" szótagot a spanyolban a "cue" jelenti)
R
Egyes nyelvjárásokban és ott is a tanulatlan emberek között, vagy kötetlen társalgásban az "r" hang "l"-é alakul.
Quisira tener una máquina de tiempo = Kiszijéla tenel uná máákiná de tjempo (szeretnék egy időgépet), ugye a helyes forma a "kiszijéra tener" lenne. Ennek a folyamatnak az ellentéte is megfigyelhető, hisz sok helyen a szótag végére eső "r" rendkívűl pörgős és hangúlyos lesz.
S
Az sz betű az irodalmi spanyol nyelv szempontjából teljesen lényegtelen lenne egy magyarul beszélő számára, gyakorlatilag megegyezik a magyar "sz"-el, viszont a spanyolul beszélők minimum 80% egyszerűen, ha szót vagy szótag végére esik az "s" elhagyják, nem ejtik ki, slussz passz.... :) és ez egy nyelvtanulónak nagyon megnehezítheti a dolgát, nem beszélve arról, hogy nyelvvizsgán is előfordulhat ilyen kiejtéssel beszélő ember a magnóhallgatáson. Az még a jobbik eset ha enyhén kiejtik, illetve ha enyhe"h"-betünek mondják. Ez főként azért jelent súlyos problémát, mivel a spanyolban a többes szám jele az "s"!!!!
sztenderd nyelvjárási variációk
Pl.: cómo estás kómo esztász kómo e'tá' / kómo 'tász / kómo ehtá' / kómo e'táh
buscar buszkár vukál / vuhkál/ bukál/ bukár stb...
Ü
Az "u" betű akkor kap ékezetet "gue" betűkapcsolatban ki szeretnénk ejteni az "u" hangot.
Pl.: güel = guel, ha nem lenne ékezet az "u"-n akkor "gel"-lenne, tehát guel = gel!!!!! Lásd G betűnél.
W
Ilyen betű nincs a spanyolban, csak külföldi szavakban szerepel! Chat és sms szlengben szokta helyettesíteni a "bu" betűkapcsolatot. Pl.: ke wena = que buena/ke vuena (milyen jó)
X
A latin "x" hang a spanyolban "h"-vá alakult, ez az oka annak a kettősségnek, amit Mexikó nevében megfigyelhetünk, a hivatalos "méxico/mééxiko" kiejtés illetve a népies "méjico/mééhiko" Latin: dixit, spanyol dije/dihe (mondta). Egyébként az "x"-et szokás "x"-nek és "sz"-nek ejteni. Amikor "sz"-nek ejtik, akkor ugyanúgy kieshet a szóból mint a sima "s" hang.
Pl.: los extraterrestres = losz extraterresztresz = losz esztraterresztres = loh e'ttraterre'tre' (a földönkívüliek)
Y
Megegyezik a magyar "j"-vel, de Argentínában és Uruguayban illetve a illetve elszórtan a spanyol világ egyéb területein ejtik "dgy"-nek és "zs"-nek is.
Pl.: cayó = kájó (leestem), cuyo = kujo (v.mié, ővé)
Z
Dél-Amerikai ejtésmódja megegyezik a magyar "sz"-el, Európában ugyanúgy ejtik mint az angol "th" hangot (pl.: think), a középkorban még "dz"-nek mondták mint ma az olaszban. Funkciója tulajdonképpen az hogy helyettesítse a spanyol "c" betűt azokban a helyzetekben, amikor "a", "o", "u" betű áll utána és eredetileg "k"-nak kéne ejteni.
Pl.: zapato = szápáto (cipő), calzado = kálszádo (cípő, lábbeli)
